A tudósok már évtizedek óta vizsgálják a gátolt fizikai aktivitás, inaktivitás által az izmokban kiváltott atrófiát (sorvadást) és erővesztést. A kreatin elő tudja idézni az izom szatellit sejtek osztódását-érését, és az MRF-4 transzkripciós faktor kifejtődésére is hatása van, egyszóval komplex módon befolyásolja az izomzat működését, így logikusnak tűnik a gondolat, hogy az inaktivitás káros hatásainak mérséklésében is szerepet játszhat. A kutatók ezúttal tehát arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatása van a kreatin fogyasztásnak (5g/ttkg/nap) a hipoaktivitás által elindított kedvezőtlen folyamatokra.

Módszer: Hím Wistar patkányokat bal hátsó láb immobilizációnak vetettek alá (mozdulatlanná tették a bal hátsó lábukat), három különféle étrendi csoportba osztva az állatokat. A három csoport a kontroll (C; n=6), a 7 napig (az immobilizáció mellett) kreatint kapó (Cre7; n=6), és a 14 napig (7 napig az immobilizáció előtt, és a 7 nap immobilizáció ideje alatt is) kreatint kapó (Cre14; n=6) csoport volt. Negyedikként egy kiegészítő kontrollként szolgáló nem-immobilizált lábú (NI; N=12) csoportot is létrehoztak, hogy meghatározzák, az ellentétes oldali láb valóban kontrollként szolgálhat-e. Az izomtömeget (nedves/száraz) a soleus (SOL) és a gastrocnemius (GAS) vádli izmokon határozták meg. A sovány tömeg mérését DEXA vizsgálattal, a miozin nehéz lánc (MHC) eloszlást SDS-PAGE módszerrel mérték.

Eredmények: 14 nap kreatin kiegészítés után az immobilizált SOL és GAS izmok össz-kreatin tartalma 25% és 18%-kal nőtt. A mérések alapján a nem-immobilizált csoport adott izmainak és a kontroll csoport ellentétes oldali lábának SOL és GAS izmainak nedves és száraz tömegében nem volt különbség, tehát a kontroll csoport (C) valóban kontrollként tudott szolgálni. Az étrendi csoportoktól függetlenül az immobilizáció csökkenést indukált a vizsgált izmok tömegében (P<0.001). A Cre7 és kontroll csoportok immobilizált és megvizsgált izmainak tömegében nem volt st

A tudósok már évtizedek óta vizsgálják a gátolt fizikai aktivitás, inaktivitás által az izmokban kiváltott atrófiát (sorvadást) és erővesztést. A kreatin elő tudja idézni az izom szatellit sejtek osztódását-érését, és az MRF-4 transzkripciós faktor kifejtődésére is hatása van, egyszóval komplex módon befolyásolja az izomzat működését, így logikusnak tűnik a gondolat, hogy az inaktivitás káros hatásainak mérséklésében is szerepet játszhat. A kutatók ezúttal tehát arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatása van a kreatin fogyasztásnak (5g/ttkg/nap) a hipoaktivitás által elindított kedvezőtlen folyamatokra.

Módszer: Hím Wistar patkányokat bal hátsó láb immobilizációnak vetettek alá (mozdulatlanná tették a bal hátsó lábukat), három különféle étrendi csoportba osztva az állatokat. A három csoport a kontroll (C; n=6), a 7 napig (az immobilizáció mellett) kreatint kapó (Cre7; n=6), és a 14 napig (7 napig az immobilizáció előtt, és a 7 nap immobilizáció ideje alatt is) kreatint kapó (Cre14; n=6) csoport volt. Negyedikként egy kiegészítő kontrollként szolgáló nem-immobilizált lábú (NI; N=12) csoportot is létrehoztak, hogy meghatározzák, az ellentétes oldali láb valóban kontrollként szolgálhat-e. Az izomtömeget (nedves/száraz) a soleus (SOL) és a gastrocnemius (GAS) vádli izmokon határozták meg. A sovány tömeg mérését DEXA vizsgálattal, a miozin nehéz lánc (MHC) eloszlást SDS-PAGE módszerrel mérték.

t a kontrolléban.

A száraz izomtömeg is csökkent minden csoport mozdulatlanná tett lábánál (P<0.001), de az előbbiekkel egybehangzóan a Cre14 csoport SOL izmának száraz tömege nagyobb volt, mint a C csoport SOL izmáé (P<0.05). Az immobilizáció során az izmok miozin nehéz lánc izoformáinak aránya megváltozik ("slow-to-fast MHC shift"), az is kiderült a mérésekből, hogy a kiegészítés maximalizálta ezt a várt, immobilizáció előidézte lassú-gyors MHC (MHC I-MHC IIa) arány eltolódást (P<0.05).

Az immobilizált izom kreatinfelvétele már zavart szenvedhetett (az izom inaktivitás és az inzulin rezisztencia fellépése nyomán), valószínűleg ezért nem érvényesült a kreatin izomtömeg-védő hatása a Cre7 csoportban.

Következtetés: Az immobilizációt megelőzően adott kreatin kiegészítés mérsékelte a mozgás hiányából fakadó izomveszteséget. Ez a hatás az izom nagyobb kreatin tartalmához volt köthető. A kutatók szerint a patkányokon megfigyelt jelenség alkalmazható stratégia lehet a kórosan csökkent mozgástevékenységtől szenvedő személyeknél, így ízületi, vagy csontrendszert ért, műtéti beavatkozást igénylő sérüléseknél, a beavatkozásokat megelőzően. Mivel az eddigi vizsgálatok igazolták, hogy a fent ismertetettnél jóval alacsonyabb dózisok is növelik az emberi izom kreatin tartalmát, a módszer hasznos lehet minden mozgásában ideiglenesen gátolt sportoló számára is. Nem teljes kényszerpihenők esetében sem zárható ki a dolog haszna, így a már ismertetett E-vitamin mellett a kreatin is felhasználható lehet izomtömegünknek a kényszerű inaktivitás melletti minél nagyobb megtartásához.

Publikálva: "Deleteriuos effects of immobilization upon rat skeletal muscle: role of creatine supplementation", Clinical Nutrition (2004) 23, 1176-1183

Kutatók: M.S. Aoki, W.P. Lima, E.H. Miyabara, C.H.A. Gouveia, A.S. Moriscot

Zöld tea a prosztatarák elleni küzdelemben

Szervezetünk egyik enzime a ciklooxigenáz enzim (COX), melynek két izoformája ismert:
1. a COX 1 - ez a szövetekben állandóan jelen van, mennyisége kevéssé változik; védi a gyomornyálkahártyát és a vesét.
2. a COX 2 - ennek szöveti sérülések helyén emelkedik meg a koncentrációja.
Hatásukra prosztaglandinok, tromboxánok és más anyagok keletkeznek. A nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok: diclofenac, acetylsalicylsav, stb.) a COX enzimet gátolják, többségük más-más arányban ugyan, de mindkét változatot blokkolja. A velük járó mellékhatásokért is a COX 1 blokkolása a felelős, ennek eredményeképp vesekárosodás, gyomor és bélvérzés alakulhat ki.

A COX 2 túltermelés sok kóros állapotban előfordul, így például rákos megbetegedések esetében is gyakori. A COX 2 folyamatos gátlása ígéretes lehet a rák megelőzésében és terápiájában. Az NSAID-ok, specifikus COX-2 gátló anyagok nagy előnyökkel járhatnának az emberi rák néhány formájának megelőzésében, azonban felhasználásuk az esetleges toxikus hatások miatt korlátozott. Ennek fényében érthető, miért volna fontos találni egy olyan új, nem toxikus étrendi összetevőt, amellyel ezt a problémát fel tudnánk oldani. A friss kutatások szerint a zöld tea és az ebben található polifenol vegyület, az (-)epigallocatechin-3-gallate (EGCG) rákmegelőző és terápiás hatást is mutat. A cikk szerzői kimutatták, hogy az EGCG a COX 1 befolyásolása nélkül gátolja a COX 2-t különböző ráksejtekben, és egyaránt gátolni képes az androgén-érzékeny LNCaP és androgén-független PC-3 humán prosztata ráksejtek növekedését is. A COX 2 bénítás mRNS-kifejtődés szinten is megtörtént, míg a COX 1-re nem volt az EGCG-nek érdemi hatása. Azt is hozzá kell tenni, hogy a COX enzimtől független gátló mechanizmus létezése is valószínűsíthető, és az EGCG ebben az esetben is hatékony. Gyógyszerrel kombinált alkalmazásnál a vizsgálatok hasonlóan bíztató eredményeket adtak.

A fentiek alapján vonzó a feltételezés, hogy az EGCG és a kemoterápiás szerek kombinációja fontos szerepet játszhat a jövőben a prosztatarák kezelésében és megelőzésében. Érdekesség még, hogy a vizsgálat szerint az arachidonsavnak (C20:4, n-6) stimuláló hatása van a prosztatarákos sejtekre, ami a külföldön kapható arachidonsavas kiegészítőt (X-Factor: "X-Factor contains red meat's most valuable nutrient for muscle growth: arachidonic acid.") nem teszi számomra túl szimpatikussá.

Következtetés: A zöld tea mai tudásunk szerint egy biztonságos étrendkiegészítő, mely a néhány vélemény szerint fokozott prosztatarák kockázatnak kitett testépítőknél csökkentheti a veszélyeket, és ígéretesnek tűnik más rákos megbetegedések megelőző-kiegészítő terápiájában is.

Publikálva: "Green tea constituent epigallocatechin-3-gallate selectively inhibits COX-2 without affecting COX-1 expression in human prostate carcinoma cells.", Int J Cancer. 2004 Sep 28.

Kutatók: Hussain T, Gupta S, Adhami VM, Mukhtar H.

Az egészséges életmód felé forduló emberek gyakran választanak alternatív táplálkozási formákat abban a hiszemben, hogy ez hozzásegíti őket a hosszabb és jobb minőségű élethez. A vegyszermentesen termelt élelmiszereket árusító boltokban is ezeket a táplálkozási formákat népszerűsítik, ami sokszor inkább károsnak mondható, mintsem hasznos jelenség. A vegetarianizmus és különböző változatai (például a minden állati terméket kizáró vegán; a tejet, tojást, vagy tejet és tojást fogyasztó lakto-, ovo- és lakto-ovo-vegetáriánus; a vörös húst és esetenként más állati termékeket is étrendjéből kizáró szemivegetáriánus táplálkozás) igen népszerűek körükben. A vegetarianizmust egészségmegőrzési, vagy etikai okokból választó emberek jelentős része egészséges életmód folytatására törekszik, mellőzi az élvezeti szereket és ügyel a rendszeres testmozgásra is. A sport és a táplálkozás kölcsönhatása fontos lehet, és még lényegesebb ez élsportolóknál, aki sajnos gyakran ugyanolyan tájékozatlanok, mint az átlagember. Egy sporttáplálkozási konferencián hallhattam Kőbán Ritát a számára kötelező cégreklám után a vércsoportdiéta+testkontroll és más, mai tudásunkkal átverésként definiálható módszerek használata mellett felszólalni. Érdemei elismerése mellett megjegyzem, kiábrándító volt. És ezek az élsportolók, akiknél egy tized-, vagy századmásodperc is döntő lehet az eredmény szempontjából. Szakértők tehát megpróbálták áttekinteni a területet és meghatározni a vegetáriánus sportolók táplálkozási igényeit, annak eltéréseit a vegyes táplálkozású emberek igényeitől.

Az áttekintés szerint a vegetariánusok valóban számos betegség esetén kisebb rizikóval számolhatnak, ám nem pontosan tisztázott, hogy ebben mekkora a növényi alapú étrend és egyéb életmódi tényezők szerepe. Az előny nem tűnik jelentősnek az egészségesen élő vegyes táplálkozásúak és a vegetáriánusok összehasonlítása alapján, emiatt tehát nem érdemes váltani.

A protein igény fedezése a szerzők szerint könnyen megoldható, ha a nem vegán az illető, mivel a fehérje igény az ajánlások szerint 1.2-1.4 g/ttkg/nap állóképességi, és 1.7 g/ttkg/nap erőedzést folytató embereknél, de ennél kevesebb (0.8 g/ttkg) is elegendő lehet (megj.: testépítőknél ez erősen kérdéses, egyébként is leginkább csak vegetálásra elegendő ez a mennyiség). Az állati fehérje, jobban mondva a hús hiánya sem látszik korlátozó tényezőnek, bár idős korban néhány vizsgálat szerint ez valóban negatívan befolyásolhatja az izomzat gyarapodását.

A vashiány veszélye - különösen vegetáriánus nőknél - nagyobb, ami a sportolás során nyújtott teljesítményt, az állóképességet kedvezőtlenül befolyásolhatja. A nem-hem vas felszívódása a húsokban található hem vasénál sokkal rosszabb, ezért a vegyes táplálkozású férfiak és nők RDA értékénél nagyobb vasbevitel bevitel javasolt (vegyes táplálkozásnál FÉRFI 8 mg/nap, NŐ 18 mg/nap szemben vegetáriánus FÉRFI 14 mg/nap és NŐ 32 mg/nap javasolt értékek).

A kalcium elégtelen bevitelével is számolni kell a tejtermékek esetleges kizárásakor, így például makrobiotikus táplálkozásnál.

Keresés a tudományos adatbázisunkban E-vitamin kreatin zöld tea

Keresés a "Szakértő válaszol" adatbázisunkban E-vitamin kreatin zöld tea

Szakkifejezések kreatin zöld tea

Az alacsonyabb izom-kreatin szint a vegetáriánusoknál az izomerőt korlátozó tényezőként jelentkezhet. Ugyanezen okból a kreatin kiegészítéskor tapasztalható eredmények is jóval nagyobbak lehetnek, mint a vegyes táplálkozású sportolóknál (megj.: 8-10 éve kísérleteztem ovolaktovegetáriánus étrenddel pár évig, és messze a legnagyobb arányú fejlődést tapasztaltam, amikor az étrend tartása mellett elkezdtem kreatint használni). Az egyéni izom-kreatin szint közötti különbségek miatt természetesen ebben is nagy eltérések lehetnek mindenkinél.

A B12 vitamin hiánya is felléphet, különösen vegán diéta mellett, pótlására szükség lehet.

Következtetés: A jól megtervezett és kiegészített vegetáriánus étrend támogatni tudja a sportteljesítményt, előnyös vagy káros hatása a teljesítményre jelenlegi tudásunk szerint nem bizonyított, mindazonáltal a sportoló, aki a vegetáriánus étrendet választja jelentős mértékben megnehezíti a saját dolgát, és fokozottan számolnia kell a hiányállapotok kialakulásának veszélyével.

Publikálva: "Nutritional Considerations for Vegetarian Athletes", Nutrition 2004;20:696 -703.

Kutatók: Susan I. Barr, PhD and Candice A. Rideout, PhD(C) T